1. (csill is nagy kezdőbetűvel) hőt és fényt sugárzó égitest, amely körül a föld kering. ▸ napnál világosabb ▸ feljön, felsüt, felvirrad a napja ▸ lemegy, leáldozik a napja ▸ a napra lehet nézni, de rá nem | ▸ a nap alatt nincs semmi új a nap alatt. | ritk olyan (álló)csillag, amely körül bolygók keringenek.

2. napfény, napsütés. a napra ül.

3. éjféltől éjfélig számított időegység. a hét vmelyik napja; a mai napig; ▸ napról napra ▸ bármely napon minden nap ▸ nem lehet egy napon említeni vele őket ▸ holnap is nap lesz | (ragtalan hat-ként) napon. a köv. nap érkeztek; ▸ nap nap után nap mint nap

4. ennek az időegységnek reggeltől estig terjedő szakasza. jól kezdődik ez a nap. | (ragtalan hat-ként) ▸ egész nap | a 24 órás időegységnek valamivel eltöltött része. öt napot mulasztott. | ilyen időegység eseményei mint valakinek az élményei. izgalmas napok következnek. | ▸ jó napot!

5. ▸ napok a vizsgák napjai; ▸ jobb napokat látott | ▸ a napokban | ▸ napjainkban ▸ a napnál ebédel

[?]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

1. keletkezik, létrejön. lesz eredménye.

2. ritk valamivé, valamilyenné válik. férfivá lesz. | ▸ valaki valakié lesz | a jelzett nagyságúnak, mennyiségűnek bizonyul, ill. akkorává válik. 2 mázsa lett. | a jelzett nevet kapja. a fia pál lett. | idő(szak) bekövetkezik. hamarosan ősz lesz; ▸ vége lesz valaminek valakinek

3. vhova, valamilyen helyzetbe, állapotba kerül. hova lett?; rosszul lett.

4. biz valaminek a birtokába jut. lakása lett.

5. <a van ige jövő idejeként.> holnap kedd lesz. | <igei-névszói állítm részeként, a jövő idő kif-ére.> félek, hogy beteg lesz. | ▸ leszel lennél, lenne olyan szíves, jó, kedves

6. ▸ lett volna | ▸ lenne látnám, ha közelebb lenne. | <ik-s ige hat-i ign-vel, valami bekövetkeztének kif-ére.> meg lett mondva (helyesebben: megmondták v. megmondtuk).

7. valószínű, hogy van; lehet. [ki csenget?] jóska lesz.

[ fgr ]

1. <a cselekvés képességének v. lehetőségének kif-ére>. [nem] szívelheti; [itt nyugodtan] alhat.

2. <annak kif-ére, hogy (jogilag) szabad valamit tenni.> [munka után] hazamehet. | <szerény, udvarias kérésben.> kaphatnék [egy kávét]?

3. <a cselekvés, történés valószínűségének kif-ére.> [a lelet az ókorból] eredhet.

4. <annak kif-ére, hogy valakinek (helyzetéből adódóan) valamit tennie kell.> [ha ezt megteszi,] szégyellheti magát.

1. létezik. gondolkodom, tehát vagyok; ▸ volt nincs ▸ egyszer volt, hol nem volt | kerül,akad. van, aki ...; ▸ vanni van pénzem, kedvem | vhol tartózkodik, vhol található. itthon van; hol van az órám? | (fn-i ign-vel) valami végzésére eltávozott. aratni van. | <jelenség, állapot, elvont dolog> léte észlelhető. sötét van; baj van. | (kérdő alakú névm-sal v. hsz-val és fn-i ign-vel) rendelkezésére áll valami, ami vmely cselekvéshez kell. van mit enni; van hol aludni; ▸ nem volt mit tenni mit volt mit tenni | <időszak> tart, <időpont> a jelenre, ill. a jelzett időre értendő. május van; két óra van. | <esemény, történés> tart, folyik, történik, ill. a jelzett időszakra, időpontra esik. értekezlet van; ma van a névnapja; ▸ van úgy ▸ mi van vele?

2. (hat-val) valamilyen állapotban, ill. valamilyen körülmények között található. ▸ jól van; készen van; összefüggésben van valakivel, valamivel ▸ soron van rajta van a sor valaminek a sora ▸ fenn van ▸ mozgásban van ▸ tévedésben van ▸ útban van ▸ úton van ▸ benne van valamiben ▸ úgy van ▸ jól van ▸ rendben van | (hat-i ign-vel) <állapot kif-ére.> nyitva van; fel van öltözve. | (hat-i ign-vel) <cselekvés, folyamat megtörténtének kif-ére.> el van utazva (helyesen: távol van, nincs itthon, elutazott). | ▸ ha valakinek vagyok volnék | valamilyen kapcsolatban, viszonyban van valakivel, valamivel, ill. valamilyen magatartást tanúsít iránta. jóban van valakivel; bizalommal van iránta; ▸ valamijére van valakinek, valaminek kárára, segítségére van; ▸ hatással, befolyással van valakire, valamire ▸ azon van , hogy , rajta van , hogy ▸ vmely állásponton, nézeten, véleményen van | ▸ valamiből van fából van. | ▸ valamennyiben van sokban van ez az utazás. | ▸ alul, felül van valamin felül van egy mázsán.

3. ▸ valakinek, valaminek van valakije, valamije két fia, kék szeme, szép háza van; vannak ötletei; van kedve, ideje; társai vannak; a fióknak van kulcsa; ennek oka van; ▸ van képe, lelke, szíve valamit tenni valamihez ▸ van helye ▸ van jövője

4. megvan (valamennyi, vmekkora). van már egyéves a kisfiad?; ez a cukor van két kiló. | ▸ van valamennyi ideje van már egy éve is, hogy ... | ▸ van annyi, akkora, olyan, mint van ő olyan erős, mint te.

5. (igei-névszói állítm részeként, a van alak kivételével) <a jelzett élőlény, tárgy, dolog, cselekvés> az, olyan, annyi, aminek, amilyennek, amennyinek az állítm névszói része mondja. szép vagy; tanár vagyok; ez a terület itt mocsár volt; a tied lett volna; jó volt sétálni. | <a jelzett személyt> az említett néven nevezik. mária vagyok. | ▸ vagyok vagyok szerető fiad ... | <a jelzett összeg> az ára. ötven forint volt métere. | <a jelzett anyagból> készült. műanyag volt a nyele. | <a csupa, merő szóval együtt, annak kif-ére, hogy az alany tele van a jelzett dologgal.> csupa sár volt a ruhája.

6. <tagadószóval, a nincs és sincs ige hiányzó alakjai h.> nem volt ott; én sem vagyok fából!

[←vannak←vagynak ‘ua.’ (fgr tőből)]

vagyon².

[←van¹ ]

1. <a cselekvés képességének v. lehetőségének kif-ére>. [nem] szívelheti; [itt nyugodtan] alhat.

2. <annak kif-ére, hogy (jogilag) szabad valamit tenni.> [munka után] hazamehet. | <szerény, udvarias kérésben.> kaphatnék [egy kávét]?

3. <a cselekvés, történés valószínűségének kif-ére.> [a lelet az ókorból] eredhet.

4. <annak kif-ére, hogy valakinek (helyzetéből adódóan) valamit tennie kell.> [ha ezt megteszi,] szégyellheti magát.

1. szemét, tekintetét úgy irányítja, hogy lásson valakit, valamit. képeket néz. | tn tekintetét valahova irányítja. ▸ jobbra, balra nézz! | (tn is ) tekintetével valamilyen érzelmet, hangulatot fejez ki. búsan néz (valakit). ▸ úgy néz, mintha döfni akarna ▸ úgy néz, mint a sült hal

2. ▸ valakinek, valaminek néz farkasnak nézte a kutyát.

3. biz vásárlás v. választás szándékával keres. cipőt néz magának. | tn ▸ valaki, valami után néz állás után néz.

4. tn ▸ valaki után néz | tn ▸ feléje sem néz

5. tn gondolatait vhova irányítja. ▸ a mélyére néz a dolognak | ▸ úgy nézem

6. nép rég valamire becsül. sokra v. sokba nézi.

7. (tn is ) ▸ valamire valamit néz csak a pénzre néz; csak a hasznát nézi. ▸ kicsire nem nézünk | (tn is ) ▸ valakire, valamire valakit, valamit néz ha nem nézném az apádat ...

8. biz | ▸ nézd, nézze, nézzétek, nézzék nézd, jobb, ha elmégy! | ▸ no nézd! | ▸ hadd nézzem, nézzük!

9. tn ▸ valami elé néz anyai örömök elé néz. | tn ▸ valami néz valakire szép örökség néz rá.

10. tn ▸ vmerre, valamire néz délre, utcára néz.

11. elav valamit illet, valamire vonatkozik. ami azt nézi ...

[ fgr tőből]

<igei jelentésnek személy, idő, mód megjelölése nélküli megnevezésére.> írni, ülni.

1. valakinek v. valaminek a testén, felületén levő helyre, ill. egész testére, felületére. varrd rá a gombot; adj rájuk kabátot is; lesújt rátok. | valamire úgy helyezve, hogy rajta függjön. itt a fogas, akaszd fel rá a kabátot. | (isz-szerűen) ▸ rá, rá hajrá

2. utána, azt követőleg, és vele szoros kapcsolatban. alszik rá egyet; bólint rá.

3. ( -ra, -re ragos szóval) a megjelölt idővel később. egy évre rá.

4. neki, számára. bajt hoz rá; mos rá. | őt illetően, rá nézve. ez nem hízelgő rá.

5. valaki, valami irányában, felé. vicsorog rá.

6. azzal kapcsolatban, arra vonatkozóan. van rá példa.

7. arra a célra. nincs rá pénze.

8. ritk ráadásul, hozzá még. buta és rá még lusta is.

9. <vonzatként.> gondol, vigyáz rá; méltó rá; oka van rá.

10. <a rá- ik h., ha a cselekvés nem az egysz 3. sz-re irányul.> rátok fér a pihenés.

1. a megnevezett v. odaértett személyre, dologra. rámutat; ráüt. | <jelentéstömörítő igékben.> rásegít, ráfanyalodik.

2. az előzőnél v. a vártnál többet. ráígér.

3. valamire reagálva. rábólint. | valamit tudomásul véve, megértve. rájön, rádöbben (valamire).

4. valakire, valamire közvetlenül vonatk. módon. ráesteledik; rábizonyul.

5. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> rá-rámosolyog.

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

1. <tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> nem fáj; ma nem, majd holnap; ▸ hol volt, hol nem volt ▸ igen is, nem is ▸ nem mintha | <tagadó névm v. hsz kiegészítésére, kettős, ill. párhuzamos tagadásban.> senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. | ▸ amíg nem várj, amíg vissza nem jövök. | ▸ majdhogy nem

2. <óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> ▸ nem sok ▸ nem egy ▸ nem minden célzás, gúny nélkül

3. <felkiáltó v. kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda?; ▸ még mit nem ▸ csak nem?

4. <kérdő formájú szigorú v. durva parancsban.> nem mégy innen?!

5. <szerény v. udvarias kérdésben.> nem jönnél el te is?

6. <valamit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> a törvény nem tudása.